A játék indítása

2:1 A mérkőzés előtt a játékvezetők érme feldobásával döntik el a térfél- és a cserehely választást. A sorsolást nyerő csapat választja meg vagy a játéktérfelet vagy a cserehelyet. A félidőben a csapatok térfelet cserélnek, azonban cserehelyet nem.

2:2 Mindkét félidő és az „Arany Gól”-ért való küzdelem játékvezetői labdával (10:1-2), a játékvezetők sípjelére kezdődik (2:5).

2:3 A játékosok elhelyezkedése tetszőleges a mezőnyben.

Játékidő

2:4 A mérkőzés két félidőből áll, mindkét félidő eredményét önállóan kell értékelni. Mindkét félidő 10 perc (2:6, 2:8 és 4:2 szabályok), közöttük legfeljebb 5 perc szünettel.

2:5 A játékidő (a játékvezető labda elvégzése és az óra indítása) játékvezetői sípjellel kezdődik.

2:6 Amennyiben a félidő végén döntetlen az eredmény, az „arany-gól” szabályt (9:7) kell alkalmazni, vagyis a következő gól dönti el azt, hogy ki nyeri a félidőt. A játékot ebben az esetben játékvezetői labdával (10. szabály) kell újrakezdeni. Minden félidő győztese 1 pontot kap.

2:7 Abban az esetben, ha mindkét félidőt ugyanazon csapat nyeri meg, akkor 2:0 végeredménnyel ő a mérkőzés győztese.

2:8 Akkor, ha mindkét csapat nyer egy-egy félidőt az eredmény döntetlen. Azonban mindig kell győztest hirdetni, ezért ebben az esetben a „szétlövést” (9. szabály) kell alkalmazni.

A zárójelzés

2:9 A játékidő a nyilvános időmérő berendezés vagy az időmérő záró-jelzésével ér véget. Ha ilyen jelzés nem hangzik el, a játékvezető sípol és jelzi, hogy a játékidő letelt (17:10, 18:1, 18:2).

Megjegyzés:

Amennyiben automatikus zárójelezéssel működő nyilvános időmérő berendezés nem áll rendelkezésre, az időmérő asztali vagy kézi stopperórát vesz igénybe és zárójelzéssel fejezi be a mérkőzést (18:2).

Nyilvános időmérő berendezés használatakor, a nézők jobb tájékoztatása érdekében az óra 10-től 0-ig vagy 0-10-ig jelezhet.

2:10 Azokat a szabálytalanságokat és sportszerűtlenségeket, amelyek a zárójelzés elhangzása előtt vagy azzal egy időben (a félidő vagy a mérkőzés vége) fordultak elő, még a jelzés elhangzása után is büntetni kell. A játékvezetők a még végrehajtandó szabaddobás vagy 6 m-es dobás eredményének megvárása után fejezik be a mérkőzést.

2:11 Amennyiben a szabaddobás vagy a büntetődobás végrehajtása alatt, illetve amikor a kapura dobott labda a levegőben van, elhangzik a zárójelzés, a dobást meg kell ismételni. A dobás eredményét meg kell várni, a játékvezetők csak azután fejezhetik be a mérkőzést.

2:12 A 2:10-11. szabálypontok alapján végrehajtott szabaddobás vagy 6 m-es dobás közben, játékosok és hivatalos személyek elleni szabálytalanságok vagy sportszerűtlen magatartás elkövetéséért személyes büntetést kell alkalmazni. Az ilyen dobások végrehajtásakor elkövetett szabálytalanság miatt azonban az ellenfél nem juthat szabaddobáshoz.

2:13 Ha a játékvezetők megállapítják, hogy az időmérő túl korán jelezte a félidő vagy a mérkőzés végét, akkor kötelesek a játékosokat a játéktéren tartani és a játékidő különbözetet utána játszatni.

A játék folytatásakor a labda annál a csapatnál marad, amelyiknél a korai zárójelzés időpontjában volt. Ha a labda nem volt játékban, a mérkőzés a játékhelyzetnek megfelelő dobással folytatódik, különben szabaddobással a 13:4 a-b szabály szerint.

Amennyiben az első félidőt (vagy a meghosszabbítást) később jelezték, a második félidőt a megfelelő idővel le kell rövidíteni. Ha a mérkőzés második félidejét (vagy a meghosszabbítást) jelezték később, a játékvezető már nem tud a helyzeten változtatni.

Time-out (játékidő megszakítás)

2:14 A játékvezetők döntik el, hogy mikor és mennyi időre kell a játékidőt megszakítani.

A következő helyzetekben kötelező a játékidő megszakítása:

a) Kizárás, végleges kiállítás
b) 6 m-es dobás
c) Holtidő (team time-out)
d) Az időmérő vagy technikai küldött (az időmérő-titkári asztalnál helyet foglaló szövetségi képviselő) jelzése
e) A játékvezetők között szükséges egyeztetés a 17:9 szerint
f) Egy hivatalos személy büntetése.

Amennyiben a körülmények azt kívánják, más helyzetekben is megszakítható a játékidő.
Néhány olyan eset, amikor ugyan nem kötelező a time-out, azonban normális körülmények között adható:

a) a játékos sérülésekor,
b) a csapat nyilvánvaló időhúzásakor, (ha a csapat késlelteti a dobás elvégzését, ha a játékos eldobja a labdát vagy nem engedi el, vagy ha a játékos túl lassan hagyja el a játékteret egy büntetés után),
c) szabálytalan játékoscserénél vagy „többlet˝ játékos játéktérre lépése esetén
d) külső körülmények miatt (pl. ha a szalagot újból rögzíteni kell, mert elmozdult).

2:15 A játékidő megszakítás alatt elkövetett szabálytalanságok ugyanolyan következményekkel járnak, mintha azokat a játékidőben követték volna el (16:16).

2:16 Játékidő megszakításkor a játékvezetők jelt adnak az időmérőnek az óra megállítására.
A játékidő megszakításának jelzése: három rövid sípjel és a kezekkel alakított „T˝ (16. kézjelzés).

A játékidő megszakítása után a játék folytatásakor sípolni kell (15:3 b). Az időmérő ezzel a sípjellel indítja az órát.

Holtidő (team time-out)

2:17 Mindkét mérkőző csapat a rendes játékidőben félidőnként egy perc időtartamú holtidőt (team time-out) igényelhet.

A csapat egyik hivatalos személye az erre célra rendszeresített „zöld lap” egyértelmű felmutatásával jelzi az időkérést. Az oldalvonal közepére megy és feltartja a lapot jól látható módon, hogy az időmérő azonnal észre vegye. (A zöld lap ajánlatos mérete: 30x20 cm és mindkét oldalán egy nagy T betű áll.)

A csapat csak akkor kérhet holtidőt, ha a labdát birtokolja (ha a labda játékban van, vagy a játék megszakadt). A holtidőt azonnal ki kell adni. Ha a csapat elveszíti a labdát, mielőtt az időmérő a sípjelzést megadta volna, a holtidőt nem lehet kiadni.

A holtidő kérésekor az időmérő sípjellel megszakítja a játékot, kézjelzést ad (16. sz. jelzés) és nyújtott karral a holtidőt kérő csapat irányába mutat. A zöld lapot az oldalvonal közepének felénél, azon kívül kb. 1 méterre a homokba láthatóan kell elhelyeznie a hivatalos személynek és a félidő végéig ott is kell hagynia.

A játékvezető megszakítja a játékidőt és az időmérő megállítja az órát. A játékvezető megerősíti a holtidő tényét, az időmérő pedig egy külön órát indít el a holtidő ellenőrzéséhez. A titkár bejegyzi a jegyzőkönyvbe a holtidőt és azt, hogy melyik félidőben és melyik csapat részéről volt az időkérés.

A holtidő alatt a játékosok és a hivatalos személyek a saját cserehelyük környezetében vagy a játéktéren vagy a cserehelyen tartózkodhatnak. A játékvezetők a mezőny közepén állnak, egyikük azonban rövid időre a versenybírói asztalhoz megy egyeztetés céljából.

A holtidőben elkövetett vétségeket úgy kell elbírálni, mintha azokat a játékidő alatt követték volna el. Annak itt nincs jelentősége, hogy a játékosok a játéktéren vagy azon kívül helyezkednek el. A 8:4, 16:1d és a 16:2c pont szerinti időleges kiállítás adható sportszerűtlen magatartásért.

50 másodperc elteltével az időmérő sípol, jelezve azt, hogy a játékot 10 másodperc múlva folytatni kell.

A holtidő lejártakor a csapatok kötelesek a játék folytatására készek lenni.

A játék a holtidő megadásakor fennállott játékhelyzetnek megfelelő dobással folytatódik vagy ha a labda játékban volt, akkor a holtidőt kérő csapat szabaddobásával onnan, ahol a labda a játékidő megszakításkor volt.

Az időmérő a játékvezető sípjelére indítja az órát.

Megjegyzés:

A labda birtoklását jelenti az is, ha a játékot kidobással, bedobással, szabaddobással vagy büntetődobással kell folytatni.

A labda játékban van, ha a játékos a kezében tartja, dobja, elfogja vagy társának átadja, illetve a csapat birtokolja.

Belépés: