Büntetések

Időleges kiállítás

16:1 Időleges kiállítás adható:

a) Az ellenféllel szembeni magatartásban elkövetett szabálytalanságokért (5:5, 8:2), amelyek nem tartoznak a 8:3 szerinti progresszív büntetés kategóriájába.
b) A progresszív büntetéssel járó szabálytalanságokért (8:3).
c) A formális dobások végrehajtásakor az elleniét által elkövetett szabálytalanságokért (15:7).
d) A játékos vagy hivatalos személy sportszerűtlen magatartásáért (8:4).

16:2 Időleges kiállítást kell alkalmazni:

a) Hibás cseréért vagy járulékos belépésért (4:13, 4:14).
b) Az ellenféllel szembeni magatartásban ismételten elkövetett, progresszivitással büntetendő szabálytalanságokért (8:3).
c) A játéktéren levő - vagy azon kívül tartózkodó - játékos ismételten elkövetett sportszerűtlen magatartásáért (8:4).
d) A hivatalos személy ismételten elkövetett sportszerűtlen magatartásáért.
e) Ha a labdát birtokló csapat elleni szabaddobás ítéletkor nem bocsátják szabadon vagy nem teszik le a labdát (13:5).
f) A formális dobások végrehajtásakor a másik csapat által ismételten elkövetett szabálytalanság esetén (15:7).
g) Játékos vagy hivatalos személy játékidő alatti kizárásáért (16:8 második bekezdés).
h) Ha az időlegesen kiállított játékos, még a játék folytatása előtt sportszerűtlen magatartást tanúsít (16:6 h).

16:3 A játékvezetőnek világosan kell jelezni az időleges kiállítást a vétkes játékos és az időmérő számára (14. kézjelzés).

16:4 Az időlegesen kiállított játékos a kiállítási idő alatt nem vehet részt a játékban és csapata a játéktéren nem egészülhet ki.

A kiállítási idő a játék folytatására adott sípjelzéskor kezdődik.

A kiállított játékos akkor léphet ismét a játéktérre vagy akkor helyettesíthető másik játékossal, amikor a támadás-védekezés pozícióváltás megtörtént (lásd még a 16. szabály 2. megjegyzését)

16:5 Ugyanazon játékos második kiállítása kizárást eredményez.

A második időleges kiállítást követő kizárás is mindig a játékidő hátralevő részére szól (16. szabály 3. megjegyzés), az ilyen kizárásról nem kell jelentést készíteni.

Kizárás

16:6 Kizárást kell alkalmazni:

a) Részvételi jogosultsággal nem rendelkező játékos belépéséért (4:4).
b) A hivatalos személy második sportszerűtlen magatartásáért, miután a csapat valamelyik hivatalos személye a 16:2 d pont alapján már kapott időleges kiállítást (8:4).
c) Azokért a szabálytalanságokért, amelyek veszélyeztetik az ellenfél játékosának testi épségét (8:5).
d) Azokért a kapus által elkövetett szabálytalanságokért, amelyek a „szétlövés” alatt a kapuelőteret elhagyva, az ellenfél egészségét veszélyeztetve követ el a kapus (8:5: nem a labdára irányuló, egyértelműen az ellenfél testét célzó akciók).
e) Játékos vagy hivatalos személy játéktéren vagy azon kívül elkövetett durva, sportszerűtlen magatartásáért (8:6).
f) Játékos játékidőn kívül (a mérkőzés megkezdése előtt vagy a félidei szünetben) elkövetett tettlegességéért (8:7, 16:16 b,d).
g) Hivatalos személy tettlegességéért (8:7).
h) Ugyanannak a játékosnak második időleges kiállításáért (16:5).
i) Játékos vagy hivatalos személy által a félidei szünetben ismételten elkövetett sportszerűtlen magatartásáért (16:16 d).

16:7 A játékvezetőnek time-out után a „piros lap˝ magasba tartásával világosan kell jelezni a kizárást a vétkes játékos, illetve a hivatalos személy (időmérő, titkár) számára (13. kézjelzés, a „piros lap˝ nagysága 12x9 cm nagyságú „kártya˝).

16:8 A játékos vagy a hivatalos személy kizárása mindig a játékidő hátralevő részére szól és azonnal el kell hagyniuk mind a játékteret, mind a cserehelyet. Távozásuk után a csapattal semmilyen formában nem tarthatnak kapcsolatot.

A játékos vagy a hivatalos személy játékidő alatti - a játéktéren vagy azon kívül - kizárását, a csapat számára mindig időleges kiállítással kell egybekötni. Ez azt jelenti, hogy a csapat játékosainak számát a játéktéren egy fővel csökkenteni kell (kivéve 16:6 b). A kizárt játékos akkor helyettesíthető másik játékossal, mihelyt támadás-védekezés pozícióváltás megtörtént (ld. még a 16. szabály 2. megjegyzését).

16:9 A kizárást (kivéve a második időleges kiállításért adottat - 16:6 h.) fel kell tüntetni a versenyjegyzőkönyvben (jelentést kell készíteni róla az MKSZ Strandkézilabda Bizottsága számára)

16:10 Ha a kapus vagy a mezőnyjátékos a „szétlövés” alatt sportszerűtlen vagy durva sportszerűtlen szabálytalanságot követ el, kizárást kell alkalmazni.

16:11 A ˝Szétlövésnél˝ ha a védő kapus elállja a támadó játékos útját, fizikai kapcsolatba kerül vele, akkor büntetődobást és kizárást kell ítélni. A védő kapus viseli minden esetben az ilyen jellegű akciók felelősségét.

Végleges kiállítás

16:12 Végleges kiállítást kell alkalmazni:
a játékidő alatt - a játéktéren kívül is - elkövetett tettlegességért (a 8:7 definíciója szerint).

16:13 A végleges kiállítást játékidő megszakítás után a vétkes játékossal, az időmérővel és a titkárral a 15. kézjelzéssel - a karok keresztezése a fej fölött - világosan közölni kell.

16:14 A végleges kiállítás mindig a játékidő hátralevő részéig szól és a csapat a továbbiakban a játéktéren eggyel kevesebb játékossal játszhat.

A véglegesen kiállított játékos nem pótolható és azonnal el kell hagynia a játékteret, valamint a cserehelyet, s a továbbiakban a csapattal semmilyen formában nem tarthat kapcsolatot.

16:15 A végleges kiállítás tényét a játékvezetőknek a versenyjegyzőkönyvben az MKSZ Strandkézilabda Bizottságának jelenteni kell.

Több vétség ugyanabban a szituációban

16:16 Amennyiben a játékos vagy a hivatalos személy egyidejűleg vagy közvetlen folyamatban, mielőtt a játékvezető a mérkőzés folytatására sípjelzést adott volna több szabálytalanságot követ el, amelyek különböző büntetést igényelnek, alapvetően csak a legsúlyosabb büntetést kell kiróni. Ez különösen akkor érvényes, ha a vétség tettlegesség volt.

Szabálytalanságok a játékidőn kívül

A verseny színhelyén, a játékidőn kívül a játékos vagy a hivatalos személy által elkövetett sportszerűtlen magatartást, durva sportszerűtlen magatartást, vagy tettlegességet, a következők szerint kell büntetni:

A mérkőzés előtt:

a) sportszerűtlen magatartásért szóbeli figyelmeztetés (16:1 d),
b) durva sportszerűtlen magatartásért vagy tettlegességért kizárás (16:6 e-g), amely után a csapat azonban 8 játékossal és 4 hivatalos személlyel kezdheti a mérkőzést.

A mérkőzés szünetében:

a) sportszerűtlen magatartásért szóbeli figyelmeztetés (16:1 d),
b) ismételt vagy durva sportszerűtlen magatartásért, valamint tettlegességért kizárás (16:6 b, e-g-i). További sportszerűtlen

magatartás esetén a 16:2 c-d szabályt is alkalmazni kell, ami egyébként a játékidő alatt érvényes.

A félidei szünetben alkalmazott kizárás után a csapat ugyanazzal a létszámmal folytathatja a játékot, mint a szünet előtt.

A mérkőzés után:

a)írásos jelentés

1. Megjegyzés: a játékidő

A 16:1,16:2,16:6 és a 16:11 szabálypontok általánosan összefoglalják a játékidő alatt előforduló szabálytalanságokat.
E tekintetben a játékidőhöz tartoznak a játékidő megszakítások, az ún. „aranygól” és a „szétlövés”, de a félidei szünet nem.

2. Megjegyzés: a labdabirtoklás változása/ támadásváltás

Labdabirtoklás váltás vagy támadásváltás akkor történik, ha a labda az egyik csapattól a másikhoz kerül.

Kivételek és magyarázatok:

a) A második félidő kezdetekor, az „aranygól” és a „szétlövés” esetén a kiállított játékos visszatérhet vagy helyettesíthető más játékossal.

b) Kiállított védőjátékos és büntetődobás kombinációja:

Ha a támadó csapat gólt ér el, a kiállított játékos visszatérhet vagy helyettesíthető más játékossal a kapus kidobás után.
Ha a támadó nem ér el gólt, a kiállított játékos vagy az ő cseréje a következő támadásváltásig várnia kell a játéktérre való belépéssel.

c) Ha késleltetett kiállítás alkalmaznak a játékvezetők előnyszabály alkalmazásakor:

A kiállítás akkor kezdődik, amikor azt kiadták, azaz az előnyszabályos akció, illetve az intézkedés (büntetés) megtörtént.

3. Megjegyzés:

A játékidő hátralévő része (16:5) magában foglalja az „aranygólt” és a „szétlövést” is.

Belépés: